AZ ISKOLA SZÉKHELYE

Egy település története – dióhéjban

Bronzkori és római kori előzmények után a település neve a 13. században kerül elő hivatalos írásokban. E név valószínűleg a „Csút” személynévből származik.

Középkori történetéből annyi bizonyos, hogy a fehérvári keresztes lovagok is birtokolták, majd török foglalta el. Utóbb a pálos rend tulajdonolta.

Több kutató az Árpád-kori Berencse nevű elpusztult falut Felcsút helyére lokalizálja. Feltételezhető, hogy a „sávolyi” vagy „sarvoli” nemesek Felcsútra költöztek, és innen ered a két település névegyeztetése.

Értékes anyagként maradt fönnt 1542-ből a helyi lakosság katonaság elleni panaszlevele.

A vármegyei jegyzőkönyvek 1816-ban új jobbágytelepesek érkezéséről tanúskodnak. Egy családi emlékiratból derül ki a Gányi család pereskedési ügye 1877-78-ból.

Az 1888-as Emlékiratról kiderül, hogy a katolikus templom felújítására kik, s mekkora összeget adakoztak.
Az emlékiraton szereplő és még kiolvasható eredeti szöveg:

„Isten áldd meg e hazát!
Emlékirat
E templom kijavítatott 1888. évben
A kereszt feltétetett 1888. aug. 5-én.
I. Ferenc József magyar király és
ausztriai császára Őfelsége, XIII. Leo pápa
Ő szentsége uralkodásának idejében.
f.m. Simor János hercegprímás,
Ő.cs.K. fensége
József fhg. Trefort Ágoston vallás és köz-
Oktatásügyi miniszter,
Pauer János sz.fehérvári
püspök alatt.
Felcsúth 1888.aug.4-én
Nagy Lajos helybéli plébános idejében”

Az okiraton felsorolt adományozók nevei és az általuk felajánlott összegek már nagyon nehezen olvashatók.

Négy esetben említik Felcsútot az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben: 1805, 1818, 1839 és 1869. Klasszicista stílusú római katolikus plébániatemploma 1828 és 1840 között épült fel, oltárképe Dorfmeister István alkotása. A református templom 1895-ben készült el, a községházát 1906-ban adták át. Jelentős előrelépés volt életében az azóta már nem üzemelő vasútvonal megépítése. A Tanácsköztársaság bukása után Felcsút átmenetileg román megszállás alá került.

1931. július 16-án a település határában ért földet repülőgépével az Atlanti-óceán átrepülése után Magyar Sándor és Endresz György. Útjukkal a trianoni békedöntés igazságtalanságaira próbálták felhívni a világ közvéleményének figyelmét. A falu határában emlékkövet avattak 2006. július 15-én a nemes esemény emlékére.

A település 20. századi történetében mérföldkő volt a második világháború. ’44 karácsonyán ért ide a front, és több hónapig tartott, ezért a falu saját bőrén tapasztalta meg a háborúminden borzalmát. Erőszak, menekülés, rablás és éhínség – ezekkel jellemezhetők ezek a hetek.

’45 áprilisában viszonylag normalizálódik a helyzet, a menekültek visszaköltöznek és beindul az élet, bár élelem és tenyészállatok híján a község lakói családi értékeiket, ingóságaikat cserélik el. Az iskola is beindult, és nyári foglalkozással sikerült befejezni a tanévet.

Az 1945 márciusi földosztás alapvetően változtatta meg a község birtokszerkezetét. A lakosság 148 házhelyhez jutott, melyből 122-t épített be.

A Rákosi- korszak idején beindult az erőszakos TSZ- szervezés – tegyük hozzá, nem sok sikerrel –, és jó néhány falusi nagygazda saját bőrén tapasztalhatta meg a kuláklistára kerülés ódiumát. Az ’56-os, hirtelen támadt reményeknek nem hagyott a történelmi idő kifutást, a Kádár-korszak első éveiben a falu paraszt lakossága belekényszerült a termelőszövetkezetekbe, vagy elszívta a szocialista nagyipar.

A rendszerváltással új fejezet kezdődött a település életében. Látványos fejlődésnek lehetünk szemtanúi: a Sportcsarnok átadása, a Kastély Óvoda restaurálása…

A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia 6 évvel ezelőtti indulása országos hírűvé tette községünket, majd legutóbb a Letenyey Lajos nevét viselő szakközépiskola és szakiskola megindulásával a középfokú szakképzés regionális fejezetében nyílt új lap.

További információkért látogassa meg a község hivatalos honlapját.